Előleg vagy foglaló autóvásárláskor: Mi a különbség?

Mit mond a Polgári Törvénykönyv a foglalóról?

A Ptk. 6:185. paragrafusa szerint a foglaló a szerződéskötési szándék megerősítésére átadott pénz, amelynek sorsa a szerződés sorsához kötődik. Ha az üzlet a vevő hibájából hiúsul meg, a foglaló az eladónál marad. Ha az eladó lép vissza, az összeg kétszeresét kell visszafizetnie. Teljesülés esetén a foglaló a vételárba beszámít, tehát nem jelent többletköltséget.

A törvény egyetlen, de annál lényegesebb formai feltételt szab: a felek megállapodásából egyértelműen ki kell derülnie, hogy az átadott pénz foglaló. Nem elég tehát odaadni ötszázezer forintot és kezet fogni rá. Ha a papíron csak annyi áll, hogy „átvettem 500 000 forintot”, az a bírói gyakorlat szerint előlegnek minősül, és a szankciós joghatások nem élnek. A szó szerinti megnevezés számít: a dokumentumban a „foglaló” kifejezésnek kell szerepelnie, lehetőleg a joghatások rövid leírásával együtt. Ez a vevőt és az eladót egyaránt védi, mert mindkét fél pontosan tudja, mit kockáztat.

A konstrukció egyébként nem magyar különlegesség. Az angolszász szerződési jog earnest payment néven évszázadok óta ismeri a komolysági pénz intézményét, és a német jogban is él hasonló megoldás. A cél mindenhol ugyanaz: a felek bizonyítsák, hogy komolyan gondolják az üzletet, és legyen valós tétje annak, ha valaki az utolsó pillanatban kihátrál. A használtautó-piacon ez különösen indokolt, hiszen az eladó a lefoglalt autót leveszi a hirdetésből, és közben elesik a többi vevőtől.

Miben más az előleg, mint a foglaló?

Az előleg a vételár előre megfizetett része, biztosítéki funkció nélkül. Ha a szerződés bármilyen okból nem jön létre, az előleg mindig, teljes összegben visszajár, függetlenül attól, melyik fél gondolta meg magát. Nincs tehát büntető jellege: az eladót nem tartja vissza az újraértékesítéstől, a vevőt pedig nem ösztönzi a megállapodás betartására.

Nézzünk egy hétköznapi példát. Ön kinéz egy 2018-as kombit 4,5 millió forintért, átad 300 ezer forintot, majd két nap múlva talál egy kedvezőbb ajánlatot. Ha a papíron előleg szerepel, visszakéri a 300 ezret, és az eladó köteles visszaadni. Ha foglaló, a pénz az eladónál marad, Ön pedig tanulópénznek könyvelheti el. Fordított esetben, ha az eladó adja el az autót másnak, előlegnél a 300 ezrét kapja vissza, foglalónál viszont 600 ezer forint illeti meg. A különbség tehát nem árnyalatnyi, hanem nagyon is kézzelfogható.

Vevőként akkor járhat jól a foglalóval, ha biztos a döntésében, és attól tart, hogy az eladó a háta mögött tovább licitáltatja az autót. Az előleg akkor észszerűbb, ha még függő kérdés van: hitelbírálat, szervizes átvizsgálás vagy a jelenlegi autója eladása. Ilyenkor a visszalépés reális forgatókönyv, és nem éri meg szankciót vállalni rá. Az is járható út, hogy a felek feltételhez kötik a foglalót: ha a műszaki átvizsgálás rejtett hibát tár fel, az összeg visszajár. Ezt azonban csak írásos kikötés teszi érvényesíthetővé.

Mekkora összeget észszerű átadni?

A hazai gyakorlatban a vételár 5-10 százaléka számít bevett mértéknek, ami autóknál nagyjából 100-500 ezer forint közötti sávot jelent. Ennél magasabb összeg átadása a vevő oldaláról indokolatlan kockázat, a bíróság pedig a túlzott mértékű foglalót kérelemre mérsékelheti is. Az összeg nagysága nem növeli a jogi védelmet, csak a tétet.

Az eladók egy része igyekszik minél nagyobb összeget kérni, mondván, csak így hiszi el, hogy Ön komoly vevő. Ez érthető szempont, de a mérték kérdésében Önnek is van szava. Egy hárommilliós autónál 150-250 ezer forint bőven betölti a szerepét: az eladó leveszi a hirdetést, Ön pedig hitelesen jelezte a szándékát. A vételár felét kitevő foglalóra semmilyen észszerű indok nincs, az ilyen kérés inkább figyelmeztető jel. A Ptk. kifejezetten kimondja, hogy a túlzott mértékű foglalót a bíróság mérsékelheti, de ki akar bíróságra járni egy autóvásárlás miatt?

A pénz mozgásának módja legalább ennyire számít. A készpénzes átadásról mindig szülessen aláírt dokumentum, banki átutalásnál pedig a közlemény rovatba kerüljön be a jogcím, például „foglaló, ABC-123 rendszámú gépkocsi”. Az utalás önmagában is nyomot hagy, de a jogcím megjelölése nélkül vita esetén magyarázkodni kell. Kerülje a tanú nélküli, sietős készpénzátadást egy benzinkúton vagy parkolóban: az utólagos viták jó része pontosan így kezdődik.

Hogyan rögzítse írásban az átadott összeget?

Papír nélkül az átadott pénz jogilag szinte védtelen. Egy egyoldalas megállapodás is elegendő, ha tartalmazza a felek azonosító adatait, a jármű pontos megjelölését, az összeget, annak jogcímét szó szerint, a teljes vételárat és a meghiúsulás következményeit. Két példányban készüljön, mindkét fél aláírásával és dátummal.

Sablonokat bőven talál a világhálón, de a lényeg nem a formátum, hanem a tartalom. A leggyakoribb hiba, hogy a papírra csak ennyi kerül: „átvettem 200 000 Ft-ot az autóra”. Ebből nem derül ki, melyik autóra, milyen jogcímen, mekkora vételár mellett, és mi történik, ha az üzlet kútba esik. Vita esetén egy ilyen cetli többet árt, mint használ, mert mindkét fél mást olvas ki belőle.

Ha az eladó húzódozik az írásba foglalástól, az önmagában beszédes. Aki tisztán játszik, annak semmilyen érdeke nem fűződik ahhoz, hogy a pénzmozgás nyomtalan maradjon. Ilyenkor nyugodtan mondja azt, hogy papír nélkül egyetlen forintot sem ad át: ez nem bizalmatlanság, hanem normális üzleti magatartás. Egy korrekt eladó ezt nem veszi sértésnek, sőt maga is ragaszkodik hozzá.

A megállapodásban az alábbiak mindenképpen szerepeljenek:

• Felek adatai: Név, lakcím, személyazonosító okmány száma mindkét oldalon. Győződjön meg arról, hogy az eladó azonos a forgalmi engedélyben szereplő tulajdonossal.
• A jármű azonosítása: Gyártmány, típus, rendszám és alvázszám. Az alvázszám a perdöntő, mert az sosem változik.
• Összeg és jogcím: Számmal és betűvel kiírt összeg, mellette egyértelműen: foglaló vagy előleg. Ez a dokumentum sorsdöntő szava.
• Teljes vételár és hátralék: Rögzítsék, mennyi a megállapodott vételár, továbbá mikor és milyen módon fizeti meg Ön a fennmaradó részt.
• Meghiúsulási feltételek: Mi történik az összeggel, ha a vevő vagy ha az eladó lép vissza, és mi a helyzet, ha külső ok, például elutasított hitelbírálat hiúsítja meg az üzletet.
• Dátum, aláírás, tanúk: Két példány, mindkét fél aláírásával. Két tanú nem kötelező, de a bizonyítást nagyban megkönnyíti.

Milyen trükkökre számíthat a foglaló körül?

A leggyakoribb visszaélés a látatlanban kicsalt foglaló: a hirdető sürgetésre hivatkozva utalást kér, mielőtt Ön az autót élőben látta volna, majd eltűnik. Emellett előfordul a nem tulajdonostól való pénzátvétel, a szóban ígért, de papíron másként rögzített jogcím, valamint a vételár utólagos emelése a már átadott foglaló tudatában.

A csalók forgatókönyve meglepően egységes. Az autó árban kicsit a piac alatt van, a hirdető éppen külföldön dolgozik, de „sokan érdeklődnek”, ezért 100-200 ezer forint átutalásával lefoglalható a kocsi. A fényképek valódiak, csak éppen egy másik, külföldi hirdetésből származnak. Aki utal, a pénzét jó eséllyel soha nem látja viszont: feljelentést tehet, de a számla mögött gyakran stróman áll. Az alapszabály egyszerű: amíg az autót és az eladót élőben nem látta, és az okmányokat nem ellenőrizte, egyetlen forint sem mozdulhat.

Nem véletlen, hogy az autóvásárlás segítség az egyik legtöbbet keresett téma a hazai autós fórumokon: a vevők többsége érzi, hogy egyedül könnyű hibázni. Mielőtt pénzt adna át, sokat érhet egy külső szakember szeme: az Autofx munkatársai a hirdetés és a dokumentáció online elemzésével még a személyes találkozó előtt jelzik a gyanús pontokat, a részletekről a szolgáltatás leírásában tájékozódhat. Egy rövid egyeztetés összehasonlíthatatlanul olcsóbb, mint egy elbukott foglaló.

Mikor jár vissza a pénze, és mikor bukja el?

A foglaló sorsát a felróhatóság dönti el. Ha a meghiúsulásért egyik fél sem felelős, vagy mindkettő az, a foglaló visszajár. Ha a vevő felelős, elveszíti; ha az eladó, kétszeresen fizeti vissza. Az előleg ezzel szemben minden esetben visszajár, mert nem biztosíték, hanem a vételár megelőlegezett része.

A gyakorlatban a viták zöme a felróhatóság körül forog. Ha Ön azért lép vissza, mert a bank elutasította a hitelkérelmét, az jellemzően az Ön érdekkörében felmerült oknak számít, tehát a foglalót elbukhatja, hacsak a megállapodás másként nem rendelkezett. Ha viszont a szervizes átvizsgálás olyan rejtett hibát tár fel, amelyről az eladó hallgatott, a visszalépés megalapozott, és az összeg visszajár. Pontosan ezért kell a feltételeket előre, írásban tisztázni, amíg a viszony barátságos.

Külön eset a közös megegyezés: a felek bármikor dönthetnek úgy, hogy elengedik az üzletet, és ilyenkor a foglaló visszajár. Erről is szülessen egy kétsoros írásos nyilatkozat, különben hónapokkal később bárki mást állíthat. Ha pedig az eladó nem hajlandó visszaadni a jogosan visszajáró összeget, első lépésként ügyvédi felszólító levél, végső soron fizetési meghagyás jöhet szóba. A tapasztalat szerint a rendesen dokumentált ügyek túlnyomó része el sem jut idáig.

Kérdezett már ilyet?