Elektromos és hibrid
Kettős üzemű (LPG/Benzin) autó vásárlása: Előnyök és hátrányok
Literenként száz-százötven forinttal olcsóbb üzemanyag: az autógáz vonzereje egyetlen számban összefoglalható, és sokat futó autósoknál ez évi több százezer forintot jelenthet. A kettős üzemű autó azonban nem egyszerűen egy olcsóbban tankolható benzines - egy második, saját karbantartási igényű üzemanyagrendszert hordoz, amelynek állapota a használt piacon a jó vétel és a veszteséges autó közti különbséget jelenti.
Nézzük meg számokkal és gyakorlati tapasztalattal, kinek éri meg a gázüzem, mire képes egy jól megépített rendszer, és milyen kérdésekkel leplezhető le egy elhanyagolt átalakítás.
Ha csak fél perce van
- Az LPG-üzem évi 15-20 ezer kilométer felett térül meg igazán: a gáz literenkénti ára jóval a benziné alatt van, a többletfogyasztás ellenére is 30-40 százalék a megtakarítás.
- Használt LPG-s autónál a gázrendszer beépítésének minősége és karbantartottsága a döntő: a papírok nélküli, ismeretlen eredetű rendszer inkább teher, mint érték.
- Nem minden motor gázbarát: a puha szelepülékes motoroknál szelepvédelem nélkül a gázüzem drága motorjavításba torkollhat.
- A tartály tíz évig használható, cseréje komoly költség - vásárlás előtt a gyártási dátumát mindig ellenőrizze.
Hogyan működik a kettős üzemű LPG-s autó?
A kettős üzemű autó benzinnel indul, majd üzemmeleg állapotban automatikusan átvált gázüzemre. A cseppfolyós autógáz a tartályból a párologtatóhoz jut, ahol gáz halmazállapotúvá válik, és a gázinjektorok juttatják a szívócsőbe. A vezető egy kapcsolóval bármikor visszaválthat benzinre, a két rendszer párhuzamosan él egymás mellett.
A mai, negyedik generációs szekvenciális rendszerek a benzines motorvezérlő jeleit alakítják át, így a motor gázüzemben is közel gyári paraméterekkel dolgozik. A teljesítményvesztés jellemzően pár százalék, a hétköznapi vezetésben észrevehetetlen. A fogyasztás gázból nagyjából 10-20 százalékkal magasabb, mint benzinből, mert a gáz energiatartalma literenként alacsonyabb - a literár-különbség viszont ezt bőven ellensúlyozza.
A tartály kétféle lehet: a csomagtér alján fekvő hengeres, amely a rakteret csökkenti, vagy a pótkerék helyére szerelt toroid, amely a csomagtér méretét megőrzi, cserébe a pótkerék helyét foglalja el. Családi autónál ez nem mellékes szempont: egy kombi csomagterébe fektetett hengertartály a nyaralásra pakolásnál minden alkalommal emlékeztet magára. Vásárlás előtt nézze meg, melyik megoldást kapta az autó, és az Ön használatához melyik illik.
Mennyit lehet valójában megtakarítani a gázüzemmel?
Reális példával: egy 8 litert fogyasztó benzines évi 20 ezer kilométeren nagyjából 950 ezer-1 millió forintot tankol. Ugyanez az autó gázból, 9-9,5 literes fogyasztással és jóval alacsonyabb literárral hozzávetőleg 600-650 ezer forintból megy le. Az évi 300-400 ezer forintos különbségből a gázrendszer karbantartása levon 30-50 ezret, a maradék tiszta megtakarítás.
A megtérülés a futásteljesítményen áll vagy bukik. Aki évi 8-10 ezer kilométert autózik, annál a megtakarítás évi 100-150 ezer forint körül alakul, amit a szűrőcserék, az esedékes tartályvizsga és az apróbb javítások jócskán megcsipkednek. Évi 20-30 ezer kilométernél viszont a gázüzem már látványosan dolgozik: taxisok, vidékről ingázók, sokat utazó családok régi kedvence ez a technológia, nem véletlenül.
Használt autó vásárlásánál a matek annyiban módosul, hogy a rendszer már be van építve, tehát az átalakítás 400-700 ezer forintos költségét nem Önnek kell állnia. Egy jó állapotú gázrendszer így tulajdonképpen ajándék - feltéve, hogy tényleg jó állapotú. Egy elhanyagolt, dokumentálatlan rendszer viszont fordítva működik: a felújítása, hatósági rendezése és az esetleges tartálycsere együtt akár hatszámjegyű összeget emészt fel, mielőtt egyetlen forintot megtakarított volna.

Milyen kockázatokat hordoz a gázüzem a motorra nézve?
A gázüzem szárazabb és forróbb égést ad, mint a benzines, ezért a kipufogószelepek és szelepülékek gyorsabban kophatnak. A keménymentes szelepülékű, erre érzékeny motoroknál szelepvédő adalékoló beépítése és a szelephézag rendszeres ellenőrzése nélkül a gázüzem néhány tízezer kilométer alatt hengerfej-felújításhoz vezethet, ami több százezer forintos tétel.
A motorok gáztűrése típusonként nagyon eltér. A hidrotőkés, keményített szelepülékes erőforrások általában gond nélkül viselik a gázt, míg néhány japán és francia motorcsalád kifejezetten érzékeny rá. A fix szelephézagos, himbás vagy tőkés állítású motoroknál a hézagot gázüzem mellett 20-30 ezer kilométerenként ellenőrizni kell - ha az eladó erről sosem hallott, az sokat elmond a rendszer gondozottságáról.
Külön kategória a közvetlen befecskendezéses benzinmotorok kérdése. Ezeknél a hagyományos szívócsöves gázrendszer a benzininjektorok hűtését is elveheti, ezért csak drágább, kifinomultabb rendszerek valók rájuk. Ha egy modern, közvetlen befecskendezéses autóba filléres rendszert szereltek, az felér egy súlyos kockázattal. Vásárlás előtt azt is nézze meg, a konkrét motorkódhoz való-e egyáltalán a beépített rendszer - ez az a kérdés, amelyhez már tapasztalt szem kell.
Mit kell tudni a tartályvizsgáról és a hatósági papírokról?
Az utólag beépített gázrendszert a közlekedési hatóságnál engedélyeztetni kell, a forgalmi engedélybe bejegyzik, a tartály pedig gyártástól számítva tíz évig használható, utána cserélni kell. Vásárlás előtt három dolgot ellenőrizzen: a gázüzem szerepel-e a forgalmiban, megvan-e a beépítési dokumentáció, és mikor jár le a tartály.
A tartályon adattábla jelzi a gyártás évét - kérje meg az eladót, hogy mutassa meg, vagy fotózza le. Egy nyolcéves tartállyal vett autónál két éven belül tartálycsere esedékes, ami munkadíjjal együtt nagyjából 100-150 ezer forint; ezt az alkunál érvényesíteni illik. A gáz-előírásoknak megfelelő időszakos ellenőrzés a műszaki vizsgának is feltétele, szabálytalan rendszerrel az autó vizsgáztathatatlan.
A papír nélküli, „be van szerelve, működik” állapotú rendszer a legrosszabb kombináció: hatóságilag nem létezik, a forgalmi nem tartalmazza, a műszaki vizsgán bukás, biztosítási káresemény esetén pedig kifogási alap lehet. Az utólagos legalizálás átvizsgálással, dokumentációpótlással és eljárási díjakkal jár, és nem is mindig lehetséges. Ilyen autót csak akkor vegyen meg, ha az árban a teljes rendezés költsége érvényesítve van - vagy inkább keressen rendezett papírú példányt.
Gyári vagy utólag beépített gázrendszert válasszon?
A gyári vagy márkakereskedésben beépített rendszer előnye az illesztett műszaki tartalom és a dokumentáltság, cserébe ritkább és drágább. Az utólagos beépítés minősége a műhelyen múlik: egy igényes szakműhely munkája a gyárival egyenértékű lehet, egy garázsbarkács viszont folyamatos hibaforrás. Használt autónál ezért nem a címke, hanem a beépítés nyomon követhetősége a döntő.
A minőség árulkodó jelei szabad szemmel is láthatók: rendezett, bilincselt vezetékek, gyári átvezetéseken futó csövek, korrekt kábelezés a motortérben, a tanksapka mellé vagy a lökhárítóba szépen integrált töltőcsonk. A hevenyészett munkára utal a lógó kábelköteg, a szigetelőszalagos toldás és a karosszérián átfúrt, védőgyűrű nélküli átvezetés. Tíz perc motortér-nézegetés többet mond a rendszerről, mint az eladó összes ígérete.
A szervizmúlt itt ugyanolyan súlyú, mint a motornál: gázszűrő-cserék 15-20 ezer kilométerenként, párologtató-membrán ellenőrzés, injektorok tisztítása. Kérje el a gázbeszerelő műhely számláit vagy a szervizfüzetet. Ha családi autót keres és elbizonytalanodott a típusválasztásban, egy megbízható családi autó vásárlási tanácsadás keretében az is átbeszélhető, hogy az adott motor és a gázüzem hosszú távon jó párosítás-e, vagy okosabb eleve más hajtást választani.
Milyen kérdéseket tegyen fel az eladónak telefonon?
Öt kérdés, amely percek alatt felméri a rendszer múltját: ki és mikor építette be, mikor volt utoljára gázszerviz, mikor járt le vagy jár le a tartály, cseréltek-e már párologtatót vagy injektort, és mennyit fogyaszt gázból ténylegesen. Aki gondozta a rendszert, ezekre gondolkodás nélkül válaszol. A bizonytalan, kitérő válaszok azt jelzik, hogy a gázrendszer „csak úgy volt” az autóban - ilyenkor az árban egy teljes átvizsgálás és felújítás költségével számoljon.

Kinek éri meg az LPG-s használt autó, és kinek nem?
Megéri annak, aki évi 15 ezer kilométernél többet megy, hozzáfér gázkúthoz az útvonalain, és rendezett papírú, gondozott rendszerű példányt talál. Nem éri meg keveset futóknak, mélygarázst rendszeresen használóknak - oda az LPG-s autók behajtása sok helyen tiltott -, és azoknak, akik a karbantartást hajlamosak halogatni, mert a gázrendszer ezt nem bocsátja meg.
A mindennapi élhetőséghez tartozik a töltőhálózat kérdése is. Magyarországon a gázkutak lefedettsége összességében jó, de nem minden útvonalon egyenletes, és a kútoszlopok egy részénél kezelő segít a tankolásnál, ami az önkiszolgáláshoz szokott autósnak eleinte szokatlan. A hatótáv viszont a kettős üzem miatt kifejezetten erősség: teli gáztartállyal és teli benzintankkal ezer kilométer feletti táv is megvan megállás nélkül.
Vásárlás előtt a döntést két lépésben hozza meg: először azt mérje fel, az Ön használatában megtérül-e a gázüzem, aztán azt, hogy a konkrét példány rendszere ér-e annyit, amennyit az eladó gondol róla. A második kérdéshez már a hirdetés és az iratok elemzése kell - az Autofx vásárlás előtti konzultációján ezt vásárlás előtt, távolról is el tudja végeztetni, a csomagok díjait az árlistán találja. Így nem a benzinkúti számláknál derül ki, hogy a nagy fogás valójában ráfizetés.
A leggyakoribb kérdések
1Mennyivel fogyaszt többet az autó gázból, mint benzinből?
A gázüzemi fogyasztás jellemzően 10-20 százalékkal magasabb a benzinesnél, mert az autógáz literenkénti energiatartalma alacsonyabb. Egy 8 litert fogyasztó benzines tehát gázból nagyjából 9-9,5 litert kér. A literár-különbség miatt a kilométerenkénti költség így is 30-40 százalékkal alacsonyabb marad, ezért a többletfogyasztás a megtérülést érdemben nem rontja el.
2Meddig használható az LPG-tartály, és mennyibe kerül a cseréje?
A tartály a gyártásától számított tíz évig használható, ezt követően cserélni kell, függetlenül az állapotától. A csere munkadíjjal együtt hozzávetőleg 100-150 ezer forint, tartálytípustól függően. Vásárlás előtt az adattáblán ellenőrizze a gyártási évet, és a hátralévő időt számítsa bele az alkuba, mert egy hamarosan lejáró tartály valós, betervezendő kiadás.
3Minden benzines motor átalakítható gázüzemre?
Technikailag a legtöbb igen, gazdaságosan és biztonságosan viszont nem mindegyik. A puha szelepülékes motorok szelepvédő adagoló nélkül gázon gyorsan tönkremehetnek, a közvetlen befecskendezéses motorokhoz pedig csak drágább, speciális rendszerek valók. Használt LPG-s autónál ezért azt ellenőrizze, hogy a beépített rendszer az adott motorhoz illő megoldás-e, nem csak azt, hogy működik.
4Behajthatok LPG-s autóval a mélygarázsba?
Sok mélygarázs és zárt parkolóház tiltja a gázüzemű járművek behajtását, ezt tábla jelzi a bejáratnál. A tiltás a gáznak a levegőnél nagyobb sűrűségén alapul: szivárgás esetén a gáz a padló közelében gyűlik össze. Ha a mindennapjaihoz mélygarázs tartozik, a munkahelyén vagy lakóhelyén előre ellenőrizze a szabályokat, mert ez a gyakorlatban komoly korlát lehet.
5Rontja az autó értékét a gázrendszer eladáskor?
Dokumentált, engedélyezett, karbantartott rendszer inkább emeli az árat, mert a vevő kész megtakarítási megoldást kap. Papírok nélküli vagy elhanyagolt rendszer viszont kifejezetten ront az eladhatóságon, mert a vevőre hárul a rendezés költsége és kockázata. A piac tehát nem a gázüzemet árazza, hanem annak állapotát és dokumentáltságát.
6Milyen gyakran kell szervizelni a gázrendszert?
A gázszűrőket kb. 15-20 ezer kilométerenként cserélni kell, a rendszer beállítását és tömítettségét pedig évente ellenőriztetni. Ez alkalmanként nagyjából 15-25 ezer forintos tétel, amit a megtakarítás bőven kitermel. A szelepes motoroknál ehhez jön a szelephézag időszakos ellenőrzése, amelyet gázüzem mellett szigorúbban kell venni, mint tisztán benzines használatnál.
Írta: Kovács Bence
Gépjármű-szakértő, autós tanácsadó
Gépjármű-szakértő, 2008 óta foglalkozik használt autók állapotfelmérésével. Az Autofx alapítója, több ezer hirdetés és több száz vásárlás előtti konzultáció tapasztalatával.
Kérdése maradt? Egy online konzultáción a saját példáin megyünk végig.
Kapcsolódó cikkek
Böngésszen tovább: ezeket a cikkeket válogattuk a mostani téma mellé.
Mit nézzünk meg a használt elektromos autók töltőkábelein?
A töltőkábel többet elárul egy használt villanyautóról, mint gondolná: sérülések, hiányzó tartozékok és gyakorlati tesztelési tippek vásárlás előttre.
Elolvasom a cikket
Használt Toyota hibrid vásárlás: Típushibák és ellenőrzés
Használt Toyota hibrid vásárlása előtt így ellenőrizze az akkumulátort, az invertert és a szervizmúltat. Gyakorlati tanácsok, típushibák, tesztek.
Részletek
Elektromos autó vásárlás használtan: Megéri a kockázatot?
Akkumulátor-állapot, téli hatótáv, garancia és valós költségek: így mérje fel, megéri-e Önnek a használt elektromos autó, és hol vannak a buktatók.
Részletek