Külföldi kártörténet lekérdezése: Ezt az 5 oldalt használd

Miért kockázatosabb az importautók múltja?

Az importautók előélete azért kockázatos, mert a káradatok országhatárt ritkán lépnek át automatikusan. Egy külföldön totálkárosra minősített autó itthon tiszta papírokkal jelenhet meg, a magyar nyilvántartás ugyanis csak a hazai eseményeket rögzíti. A hiányzó évek felderítése ezért a vevő feladata marad.

A tipikus forgatókönyv jól ismert a szakmában: nyugat-európai biztosító gazdasági totálkárt állapít meg, az autó aukción kel el, kelet-európai kereskedő megveszi, olcsón megjavíttatja, majd „garázsban tartott, sérülésmentes” jelzővel hirdeti meg. A magyar okmányirodai átíráskor senki nem kérdezi meg a német vagy francia biztosítót, így a kár nyomtalanul eltűnik a papírokból. Csak a nemzetközi adatbázisok és az autó fizikai átvizsgálása fedheti fel.

A futásteljesítménnyel ugyanez a helyzet. A hazai kilométeróra-nyilvántartás a magyarországi vizsgák adatait őrzi, az előtte lévő évek külföldi adatai viszont csak akkor kerülnek elő, ha valaki lekérdezi őket. Egy 2018-as, „137 ezer kilométeres” dízelnél a külföldi szervizbejegyzések nemegyszer 280-320 ezres valós futást mutatnak. Az óratekerés lelepleződése önmagában megéri a riport árát.

Hogyan működik a nemzetközi kártörténet lekérdezés?

Minden lekérdezés alapja a 17 karakteres alvázszám, amely a világon egyedileg azonosítja a járművet. A szolgáltatók biztosítói, aukciós, szervizes és hatósági adatbázisokból gyűjtik össze az alvázszámhoz rögzített eseményeket: károkat, futásteljesítmény-adatokat, tulajdonosváltásokat, visszahívásokat.

A jármű-azonosító szám felépítése kötött: gyártót, modellt, gyártási helyet és sorszámot kódol, ezért az első lépés mindig annak ellenőrzése, hogy a hirdetésben szereplő VIN egyáltalán létező és az adott típushoz tartozó szám-e. Ha az eladó nem hajlandó kiadni a teljes alvázszámot, az önmagában intő jel: a komoly eladónak semmi vesztenivalója nincs a lekérdezéssel.

A szolgáltatók között az a lényegi különbség, hogy mely országok adataihoz férnek hozzá. Egyik adatbázis sem teljes: az amerikai piacra a CARFAX lát rá legjobban, a Benelux államokra a hivatalos nyilvántartások, a közép-európai importra a carVertical és az autoDNA. Ezért nem egyetlen riportban, hanem a források okos kombinálásában van az erő, az autó származási országához igazítva.

Melyik 5 oldalt használja a lekérdezéshez?

A gyakorlatban legjobban bevált öt forrás: a carVertical és az autoDNA a széles európai lefedettség miatt, a CARFAX az amerikai importokhoz, a belga Car-Pass a kilométeróra-adatokhoz, valamint a holland RDW nyilvántartása a holland előéletű autókhoz. Az autó származási országa dönti el, melyikkel kezdje.

Mielőtt fizetne, mindegyik oldalon futtasson ingyenes előellenőrzést: ez jelzi, hány bejegyzés található az alvázszámhoz, így nem költ pénzt üres riportra. A fizetős riportok ára jellemzően néhány ezer forinttól tízezer forint körüli összegig terjed, ami az autó árához mérve elhanyagolható tétel.

Az öt forrás erősségei és korlátai eltérőek, ezért ismerje meg őket röviden:

Az öt oldal, amelyet a származási országhoz igazítva használjon:

• carVertical: Széles európai és amerikai lefedettség, magyar nyelvű riport, fotókkal dokumentált káresemények. Erőssége a több forrásból összefésült idővonal, amelyen a kilométeróra-manipuláció jól kirajzolódik.
• autoDNA: Közép- és nyugat-európai adatokban erős, lengyel és német előéletű autóknál gyakran talál olyan bejegyzést, amit más nem. Az ingyenes előnézet megmutatja, van-e egyáltalán találat.
• CARFAX: Az amerikai és kanadai importok megkerülhetetlen forrása: baleseti jegyzőkönyvek, aukciós adatok, címkárosítások (salvage title) szerepelnek benne. Európai autókhoz viszont csak korlátozottan használható.
• Car-Pass (Belgium): Belga előéletű autónál kötelezően kiállított hivatalos dokumentum a rögzített kilométeróra-állásokkal. Kérje el az eladótól; ha belga autóhoz nincs Car-Pass, az azonnali visszalépési ok.
• RDW nyilvántartás (Hollandia): A holland hatóság ingyenesen lekérdezhető adatbázisa a vizsgaidőpontokkal és futásteljesítmény-bejegyzésekkel. Holland import esetén ez az első és legolcsóbb ellenőrzési pont.

Mit mutat meg a riport, és mit nem?

A riport megmutatja a biztosítói és aukciós rendszerekbe bejelentett károkat, a rögzített óraállásokat, a tulajdonosváltásokat és a taxis vagy flottás múltat. Nem mutatja viszont a zsebből fizetett javításokat, a be nem jelentett töréseket és a riport utáni eseményeket, ezért a fizikai átvizsgálást nem váltja ki.

A leggyakoribb tévedés az üres riport félreértelmezése. Ha egy adatbázisban nincs bejegyzés, az csupán annyit jelent, hogy az adott források egyikébe sem került adat, nem azt, hogy az autó sérülésmentes. Egy kisebb koccanást, amelyet a tulajdonos biztosító nélkül, készpénzből javíttatott meg, semmilyen kártörténet lekérdezés nem fog kimutatni. Ilyenkor a fényezésmérés, a hézagok vizsgálata és a futómű-geometria árulkodik.

A másik oldalon a riport néha ijesztőbb a valóságnál. Egy 8 évvel ezelőtti, dokumentáltan szakszervizben javított hátsó sárvédő-cserétől nem lesz rossz az autó; egy alkusz kezében ez inkább árcsökkentő tényező, mint kizáró ok. A lényeg a kár jellege és a javítás minősége: a szerkezeti elemeket, légzsákokat érintő károk kerülendők, a dokumentáltan javított lemezkárok mérlegelhetők. A riport tehát nem ítélet, hanem tárgyalási alap és irány a fizikai ellenőrzéshez.

Hogyan olvassa össze a riportot a hirdetéssel?

A riport igazi értéke az összevetésben van: ha a hirdetés „sérülésmentes” autót ígér, a riport pedig két kárt mutat, az eladó szavahihetősége dőlt meg, nem csak az autóé. Vesse össze az óraállások idővonalát, a kárdátumokat és a szervizbejegyzéseket, és keresse a magyarázat nélküli lyukakat.

Készítsen magának egyszerű idővonalat: gyártás éve, első forgalomba helyezés, rögzített óraállások dátummal, károk, tulajdonosváltások, magyarországi forgalomba helyezés. A csalások szinte mindig az idővonal lyukaiban bújnak meg: egy két évig „eltűnt” autó, egy hirtelen 60 ezer kilométerrel kevesebbet mutató óra, egy közvetlenül az import előtti kárbejegyzés. Ha az eladó ezekre nem tud dokumentált választ adni, a kockázat az Öné maradna.

Az összeolvasáshoz nem árt gyakorlott szem, és itt jön képbe a vásárlás előtti online konzultáció. Az Autofx szakértője a riportot, a hirdetést és a fotókat együtt elemzi, online konzultáción mutatja meg, mely bejegyzés jelent valódi kockázatot, és milyen célzott kérdésekkel tesztelheti az eladót. A folyamat részleteit a szolgáltatás oldalán találja; jellemzően egyetlen konzultáció eldönti, megéri-e elutazni az autóért.

Mit tegyen, ha a lekérdezés kárt talált?

A talált kár nem automatikus visszalépési ok, hanem döntési pont: kérjen javítási dokumentációt, számlát és fotókat, majd a kár jellege alapján döntsön. Szerkezeti sérülés, légzsáknyílás vagy totálkáros múlt esetén lépjen tovább; dokumentáltan javított lemezkárnál alkudjon, és vizsgáltassa át az autót.

A kárbejegyzés súlyát három kérdés dönti el. Először: mit ért a kár, lemezt vagy szerkezetet? A hosszlengőkart, tengelyt, hossztartót érintő sérülés utáni geometriahibák évekkel később is előjöhetnek. Másodszor: ki és hogyan javította? A márkaszervizes számlával igazolt javítás egészen más kategória, mint az ismeretlen műhelyben, alkatrészszámla nélkül összerakott autó. Harmadszor: az ár tükrözi-e a múltat? Egy káros múltú példány csak érezhető árelőnnyel versenyképes.

Ha az eladó a kérdésekre kitérően válaszol, „nem tudott” a riportban szereplő károkról, vagy sürgetni kezdi a döntést, a legjobb válasz a távozás. A piacon minden héten jelennek meg új hirdetések, egyetlen autó sem pótolhatatlan. A türelmes vevő, aki a lekérdezésekre és az átvizsgálásra rászán összesen 20-30 ezer Ft-ot, statisztikailag sokszorosan visszakeresi ezt az összeget az elkerült javításokon és az alkun.

Gyakori kérdések a témában